fogszabályzó

kicsik voltunk, és épp unatkoztunk. Betévedtünk a raktárba "sutyorogni", mikor felfedeztük a Pista nevezetű műszaki szakmenedzser- röviden a technikus forrasztódrótját. Fényes, könnyen hajlítható ezüstszínú anyag volt, (roppant vonzó a nyolc-tízéves kislányok számára)és hát tökéletesen alkalmas álpiercingek, fülbevalók és gyűrűk gyártásához. 
egyszer kitaláltam(J. szerint csak tőlem származhatott az ötlet) hogy  mivel világéletünkben irigyeltük a fogszabályzósokat, hát itt az alkalom, hogy mi is közéjük tartozzunk.
Egy drótot a felső  egyet az alsó fogsorunkra erősítettünk, és máris menő fogszabályzósok voltunk. A drót nagyon kényelmetlen volt, és nem maradt egy helyben, tartani kellett. De büszkén vigyorogtunk minden szembejövőre.
Az a baj, hogy J. anyukája tudomást szerzett róla és gyilkos tekintettel mérgetett(mibe kevertem megint a lányát) mert a forrasztódrót mérgező anyagból volt, amit a nyál tökéletesen oldott. Valamiért nem vettünk olyan komolyan ezt a halálos veszélyt. Azóta is nyolc-tízéves lányokhoz méltó vihogással emlékezünk meg az esetről.